Fő tartalom átugrása

Úgy érzem férfiként nem vagyok méltó rád
Kinek bearanyoznám életét, arca idilli képpé vált
Gyönyörű időszak volt számomra
Míg karjaimban tarthattalak, de már hiába

Most már ez eldőlt. Vége van, ennyi
S nem lehet ellene mit tenni
Szóval ezek az utolsó soraim feléd
Egy utolsó üzenet attól kinek megváltoztattad az életét

Légy boldog, próbálj ki újdonságokat
Szemed legyen tágra nyílt, s kergesd álmaidat
Találd meg az igaz szerelmed aki mindig ott lesz veled
Hisz én nem lehetek ott már, hogy ápolgassam lelkedet

A búcsúzás fájdalmas, de van oka
Hogy lecsapott szerelmünkre a sors ostora
Nem egymásnak szánt minket az ég, csak nehéz belátni
De el kell fogadnunk s ezzel kell tovább élni

Remélem e pár sor nyugtatóként szolgál lelkednek
S bocsásd meg vétkeim miket sajnos elkövettem
Többé nem leszel enyém s ezt belátom
De mindig lesz helyed szívemben….
Édes kicsi virágom.

Legújabb cikkeink a blogban

| Szabó Márta | Blog
Veszteség, gyász és társadalmi felelősség
| Főző Brigitta | Blog
Vannak olyan örökérvényű alkotások, melyeknek bölcsességét újra és újra adaptálni lehet.
| Kánya Kinga | Blog
Törékeny életek - Veszteség és női cselekvőképesség Durica Katarina regényében. A könyvajánló a széleskörű tájékozottságot segíti.