A hazai gyakorlat az, hogy a kórházban elhunyt embereket gyakrabban boncolják föl, mint azokat, akiket otthonukban ért a halál. A hozzátartozók gyakran kegyeltsértésnek élik meg a boncolást. Van arra lehetőség, hogy ettől eltekintsen az egészségügy, de többnyire írásban, külön kell kérni.
A boncolásra és a halottakkal kapcsolatos egyéb teendőkre vonatkozó jogszabályokat az 1997. évi CLIV. egészségügyről szóló törvény tartalmazza. A főszabály az, hogy az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vetni, ha a következő állítások bármelyike is fennáll:
- a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
- perinatális (születés időszaka körüli) halál történtekor,
- az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
- az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel - van összefüggésben,
- az elhunyt szervezetében újra felhasználható, nagy értékű műszer vagy eszköz található és az nem képezi az elhunyt tulajdonát kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
- az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó írásban kérte a boncolást,
- az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
- az elhunytat hamvasztani kívánják.
Az utolsó két pontnál el lehet tekinteni a boncolástól, ha a boncolás mellőzésének összes feltétele fennáll és az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően írásban kérte a boncolás mellőzését.
A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerinti illetékes kórház vagy klinika Patológiai Osztálya fogja elvégezni, lehetőleg már a halál bekövetkeztét követő első, de legkésőbb a halottvizsgálatot követő három munkanapon belül.
Mikor lehet eltekinteni a boncolástól?
A korábban felsoroltak kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- a halál természetes eredetű,
- a halál oka egyértelműen megállapítható,
- a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
- a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
- az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.
A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személynél a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb helyzetekben az egészségügyi hatóság dönt.
Kapcsolódó cikkek
