Könyvajánló - Néprajz, antropológia, temetkezés
A magyar népi hitvilág olyan természetfeletti erejű személye (férfi vagy nő), aki az elhunytakkal érintkezni tud, vagy felőlük hírt hoz, néha segítségükkel gyógyít, vagy az időben távoliakról is tájékoztat (pl. hol az eltűnt állat, mikor jön meg a messzi földön levő hozzátartozó). Egyéb elnevezése: beszélgetőasszony, látó, mondó, mondó...
"A temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a k...
Balázs Lajos (Bukarest, 1939-) Csíkszeredában élő irodalomtanár, a néprajztudomány doktora; a Hargita megyei Csíkszentdomokoson végzett mintegy húsz évnyi kutató- és gyűjtőmunkája eredményeként a születés, párválasztás, halál hármas szokáskörének három kötetre tervezett anyagából elkészült Az én első tisztességes...
Ez a kis kötet nagyrészt szenvedélyes magánszorgalomból végzett kutatások adatait összefoglalva igyekszik eligazítani az érdeklődőket a budapesti temetők értékei között. Mivel lehetetlen minden jelentős nevet és művészi alkotást belesűríteni egyetlen vékony kötetbe, a séták során a látogatóra sok személyes felfedezés is vár. A Városháza Kiad...
Isten halála azt jelenti az ember számára, hogy örökre becsukódott felette a jótékony védőernyő: önmaga felel önmagáért. A kötet azon kísérletből ad ízelítőt, amelyről a két szerző nem kevesebbet ígér, mint az antropológia új irányának megalapozását, melyet ők történeti antropológiának neveztek el. E halál utáni antropol...
Dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ravatalánál tett tiszteletadás emlékére. 1993. december 12-18.
Hogya György Veszprém város helytörténeti kutatója újabb kötetében az emberi sors utolsó stációjának helyi emlékanyagát írta meg: a város temetőinek történetét.
Juhász István Kecskemét legismertebb, legnevesebb helytörténésze.
Fotókkal, helyszínrajzokkal gazdagon illusztrált kötet.
Hatvan esztendeje jelent meg Kolozsvárott Keszi Kovács László ma már könyvritkaságnak számító műve, melynek az eredeti után újranyomott, és a szerző által kiegészített változata a jelen kiadás. A kötet anyagában is egyedülálló, hiszen mindmáig az egyik legjobb néprajzi leírás egy közösség halottas és temetési szokásair...
Tartalom:
ovács Ákos: Országutak népművészete
Voigt Vilmos: A gyász jelentése
Hofer Tamás: Viseltes kalap a mestergerendán
Hoppál Mihály: A kiáltás jelei
Zorica Rajkovic: Haláljelek az utak mentén
Raul Virilio: A jármű
Tandori Dezső: A semmi távjel
Beke László: Adalék az "eltűnés esztétikájához"
Demjén...
Dr. Kriza Ildikó néprajzkutató, (jelenleg nyugállományú MTA kutató) az országban elsőként itt gyűjtötte és értelmezte a halottbúcsúztató énekek műfaját. A Felsőnyéki halottbúcsúztatók című könyvben összegyűjtött, 300 évet átfogó népénekek hasonlóságot mutatnak, az ugyanilyen műfajban Erdélyben kialakult búcs...
"A falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel. A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a temető összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtípusok - amelyek kialakulásuk kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szerint t...
Ki ne ismerné Áprily Lajos híres versét, mely Apáczai Csere Jánosnak állít emléket, s így kezdődik: „A tavasz jött a parttalan időben / s megállt a házsongárdi temetőben / Én tört kövön és porladó kereszten / Aletta van der Maet nevét kerestem…” "Tört köveken és porladó kereszteken" mi is a magyar művelődéstörténet nagy alakjainak...
Moldován Domokos 1977-ben készült dokumentumfilmje a híres putnoki halottlátó asszonyról és a fogadónapjain hozzá zarándokoló vendégeiről szól. Az asszony a halottak üzeneteit közvetítette élő hozzátartozóiknak, természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében, amely után nem adózott. Szemfüles vállalkozó, vagy pszichés eset? Egy biztos, m...
A kötetet fényképezte és összeállította Olasz Ferenc
Az utószót Dr. Kós Károly írta
Temetőink védelmében - Néhány gondolat és tény a temetőkről "Könyvünk a temetőbe járókhoz, azokhoz szól, akik valakit elvesztettek, akik valakit gyászolnak, akiknek ezt a valakit már csak egy sír, egy hant jelképezi. Mit tegyünk, hogy ez a sír, méltó legyen ahhoz, aki alatta nyugszik, méltó legyen hozzánk, akik kijárunk oda, és méltó legyen érzelmeinkhez,...
Riportok és meditációk a temetkezésről. Radó riportok formájában dolgozza föl a köztudat számára -- úgy tűnik -- egyre inkább "illetlenné" váló halálélményeket. Halottszállítókkal, sírásókkal, ravatalozókkal, hamvasztókkal és a halottak hozzátartozóival készített interjúkkal, valamint a temetéseken...
Fotóalbum. Zsidó temetők bemutatása Közép-Európa néhány országában (Göncruszka, Szendrő, Széchény, Abaújszántó, Tolcsva, Zsujta, Pilisvörösvár, Olaszliszka, Tokaj, Kozma utca, Bekecs; Késmárk, Homonna, Varannó, Bártfa, Kassa, Hunfalva).
Tartalom: A temetkezés története, kultúrája; A temetők tervezése; A temető növényei, temetői munkák; A temetkezés intézményei.
Az emberiség a kezdetektől fogva hitt az öröklétben, amelyet a földi élet másaként képzelt el. Ezért halottai számára - hogy a végtelen időben is méltó környezetben legyenek - hatalmas építészeti remekeket emelt vagy rejtett el a föld alá. A sírokat gyakran felbecsülhetetlen értékű kincsekkel töltötték meg. A túlvilági utazáshoz a kül...
A Királyok Völgye, a Királynék Völgye, az Előkelők Sírjai és a thébai templomok az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű emlékhelye.
A magyar népzenetudomány évtizedek óta megkülönböztetett figyelmet szentel a siratóénekeknek, mely a műfaj kortörténeti érdekességével és egyedi jellegével is magyarázható. A kutatások bebizonyították, hogy a siratódallamok népzenetudományi jelentősége messze túlmutat a műfaj határain, mert hanganyaguk valóságos tárháza több r...
Az album a német népi vallásosság tárgyi emlékeinek a fotóművészet eszközeivel történő bemutatása, az alkotó mintegy évtizedes munkájának összefoglalása, az idő viszontagságainak kitett értékek érdekében végzett sajátos leletmentés. A reprezentatív kiadvány a téma Magyarország szinte valamennyi németek lakta térség...
Az avarok múltját, történelmét sok homály fedi. A Belső- és Közép-Ázsiából a Kárpát-medencébe a VI.században beáramló lovas nomád avar nép rendkívül fejlett és jól szervezett közösséget alkotott. A komáromi avar temetőben talált szépen kivitelezett lószerszámok és egyéb tárgyak a kor kiemelkedő művé...
A dramatikus népszokások sajátos csoportját alkotják azok a színjátékok, jelenetek, szobai vagy szabadtéri játékok, amelyekben egy álhalottat búcsúztatnak.
A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek egyike illeti meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő prózánál – még a legendánál is – nyitottabb volt. Célja eredetileg morális tanítás, de ez egyre inkább háttérbe szorult a csodás és meghökkentő események pazarló bősége...
Haldoklóhoz, halotthoz és temetőhöz kapcsolódó szokások és hiedelmek három szilágysági faluban.
Fényképezte és összeállította Wirth Péter, az utószót Scheiber Sándor írta, a szövegrészleteket Jólesz László válogatta.
