Az önként vállalt halál, amely előtt meghajtuk fejünket.
Ismerünk politikai és vallási vértanúkat, és tudunk édesanyáról, aki életét adta születendő gyermekéért.
Napjaink ismeretlen vértanúi vér nélküli vértanúk, akik saját érdekeikről, előnyökről, anyagiakról mondanak le fontosabb értékek miatt.
|
hospice- és gyásztanácsadó
|
református lelkész
|
|
pszichológus
|
gyásztanácsadó
|
|
pszichológus
|
római katolikus szerzetes nővér
|
Túszok Bagdadban
Helyi források szerint legalább 52 halottja van az iraki fővárosban szombat éjjel történt túszdrámának. Mások alacsonyabbra teszik az áldozatok számát.
Fegyveresek egy bagdadi katolikus templomban ejtettek túszul száz embert. A hadsereg azután indított szabadító akciót, hogy az egyik fegyveres felrobbantotta magát az épület előtt. A tűzharcban sok civil is meghalt, és a támadókkal is végeztek, akik a rendőrök szerint külföldiek voltak.
Hat vietnami falusi katolikust
ítélt el a bíróság gyors eljárásban szerdán, miután a plébánia hívei összetűzésbe kerültek a rendőrséggel egy telekvitában. Egy amerikai kongresszusi képviselő álpernek nevezte az esetet.
A Con Dau-i plébánia temetőjénél május 4-én tűzött össze ötszáz katolikus a rendőrséggel. A hívek egy 82 éves korában elhunyt asszony temetési szertartásán vettek részt, és el akarták temetni őt a temetőbe, amit nemrég lefoglalt az állam, hogy turistaszállót építsenek a helyén.
A bíró 12 hónap börtönre ítélte az egyik, 9 hónapra egy másik vádlottat, a többi négy felfüggesztetten kapott kilenc hónapot felbujtásért, a kormány megrágalmazásáért és azért, mert a feladatát ellátó hivatalos közeg megtámadására uszították társaikat. A VietCatholic News szerint azonban mind a hatan ártatlanok, és csupán önvédelmet gyakoroltak.
Cu Huy Ha Vu ügyvéd szerint, aki nem kapott engedélyt a vádlottak védelmének ellátására, úgy nyilatkozott, hogy az ítéletet előre eldöntötték, amelyet jóvá is hagyott a tartományi vezetés és a kommunista párt. Saigonban és Hanoiban több ezer katolikus tiltakozott gyertyákkal az ítélet ellen, ahol felolvasták Paul Nguyen Thai Hop püspök, a vietnami püspöki kar elnökének levelét is, amiben megkérdőjelezte a temető államosításának jogszerűségét.
A magasba szökő ingatlanárak miatt a kormány számos ingatlant és telket koboz el Vietnamban, mondván, hogy a kommunizmus szerint a föld a népé. Azonban sok esetben olyan befektetőknek adják el azokat, akiknek jó kapcsolataik vannak a kormánnyal. A temetőt például a Sun Investment Corporationnek adták el. Az amerikai nagykövetség kifejezte aggodalmát, és közölte, tovább figyelik az eseményeket.
Magyar Kurír
Elfelejtettem aláírni. Erika az én barátnőm barátnője volt.
A férje nagyon sokáig ki volt készülve.
Nemrég újranősült, az új asszony is hozott egy kisfiút a házasságba, és nagyon szereti Benedeket. Sőt, már van egy közös kistesó is. Ditke
Köszönöm, kedves Anonymus, hogy megosztottad velünk Erika hősies halálát.
Az életért adta ő oda saját életét, és azt hiszem, egy ilyen életpélda sokaknak segíthet abban, hogy nehézségeket, áldozatot merjenek vállalni magzatukért, gyermekükért, szeretteikért.
Erika.
Barátnőm betegtársa és barátja volt, kora ifjúságától súlyos autoimmun betegséggel küzdött.Bár orvosai igyekeztek őt erről, lebeszélni, mindenáron gyermeket akart. Azt mondták neki, teljességgel kiszámíthatatlan, hogy a terhesség enyhíti-e vagy súlyosbítja majd állapotát, de számolni kell drámai állapotromlással is.
Boldog volt, mikor terhes lett. Az idő előrehaladtával azonban egyre rosszabbul érezte magát, az 5-6. hónapban már nem ment el immunológusához, nőgyógyásza elől pedig eltitkolta, milyen nagyon rosszul van. Nem akarta, hogy őmiatta idő előtt megcsászározzák. Még férje elől is titkolta kínjait, egyedül barátnőmet avatta be, őt is csak terhessége végén..
Iszonyú állapotban került be a szülészetre, de végigcsinálta a 9 hónapot. Tudta, hogy nem fogja a szülést túlélni.
Kisfia, Benedek egy hetes volt, amikor édesanyja meghalt.
Köszönöm, Ditke , kedves visszajelzésedet.
Jól esik, hogy figyelemmel kíséred bejegyzéseimet.
Köszönöm e mai bejegyzésedet, Maya.Megríkattál, és kis híján a 19 éves fiamat is.
Ditke
OKTÓBER 6. Nemzeti gyásznap
Az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentô világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követôen kerültek osztrák fogságba.
Leiningen Károly levele feleségének
Egyetlen, utolsó leheletemig szeretett Lizám! A kocka eldőlt, és csak kevés órám marad még e világon, hogy előkészüljek a keserves lépésre. - A halál nem volna rettenetes rám nézve, ha egyedül állnék; de a rád és ártatlan gyermekeimre való gondolat, drága Lizám, súlyosan nehezedik lelkemre. A csapás nem ért készületlenül. Azt hittem, mindenre készen vagyok, és mégis e pillanatban görcsösen vonaglik a szívem arra a gondolatra, hogy téged, legnagyobb kincsemet, örökre elveszítelek. - Nem! - nem örökre! Erős a hitem, hogy egy szebb és jobb élet következik erre az életre; szellemem körülötted fog lebegni, mert hisz a szellemnek mindenütt van hona, ameddig Isten mindenhatósága ér.
Szívesen, ó, mily szívesen éltem volna, hisz megvolt mindenem, ami boldoggá teszi az életet, olyan boldog voltam a veled való házasságban, amilyen csak lehet az ember.
Most, ebben a komoly órában, amikor minden földi dolog teljes mulandóságában áll előttem, amikor mintegy föltárul a múlt, minden emlék megrohan, és nehézzé teszi a válást.
Milyen tisztán és fenségesen áll előttem emléked, mennyire szeretném, ha ki tudnám fejezni szavakkal, milyen fájdalmas érzéssel gondolok Rád! Adjon erőt a mindenható Isten, aki szívembe lát, hogy úgy halhassak meg, mint egy keresztyén. Mindig híven hódoltam őseim vallásának, a lelkész kezéből fogadtam hitem vigaszát és kész vagyok uram és teremtőm ítélőszéke elé lépni.
És te, Lizám, aki mint a vigasz és remény angyala álltál mellettem, kinek csak gyöngén viszonozhattam azt a boldogságot, melyet túláradó szereteteddel szereztél nekem: adjon Isten bátorságot és erőt neked súlyos végzeted elviselésére.
Nekem pedig bocsásd meg, drága Lizám, ha ez életben megbántottalak vagy nem voltam elég gyöngéd hozzád. Nem hallhatom hangodat, de szívem azt mondja, hogy megbocsátsz.
És szegény gyermekeim - ó nagy Isten! Nekik kell hogy élj, drága Lizám, sorsod súlyosabb, mint az enyém, neked éveken át kebledben kell rejtened a bánatot, én pedig a túlvilágról is hálásan nézek rád, ha megmaradsz gyermekeinknek. Neveld őket az Úr félelmében jó és nemes emberekké; ha én már nem őrködhetem is fölöttetek, legyen anyjuk, aki megtanítja őket, hogy tiszteletben tartsák szerencsétlen apjuk emlékét. - Csak tehetném fejetekre áldó kezem, csak még egyszer nézhetnék szemedbe! De talán jobb is, hogy ez az utolsó találkozásunk elmarad. Lipót, a nemes jó Lipót, akit nem ér az én balsorsom, megígérte, hogy atyailag gondoskodik rólad és gyermekeidről, meg fogja tartani szavát. Földi dolgokról nincs mit közölnöm veled; legalább e tekintetben nem lesznek gondjaid, vagyonodhoz nem nyúlhatnak; de egy kérésem még van. - Kérlek, felelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsülete megmaradjon. Tudod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak. Damjanich tábornoknak ezernégyszáz forintjával tartozom. - Fizesd meg ezt az adósságomat leendő özvegyének, mert ő is vértanúhalált szenved holnap reggel; és Albrecht őrnagynak is négyszáz forintot, nem tudom, hogy ő hol van, de jelentkezni fog - Inkey Muki még ötszáz forintommal tartozik. A házassági óvadék is érintetlen megmarad neked, a te tulajdonod. Áldásomat küldöm fivéreimnek és rokonaimnak, és imádkozom szerencséjükért.
Viktorom talán nem is tudja, hogy az életem veszélyben forog, őt nagyon érzékenyen fogja sújtani ez a csapás, de Isten, aki a sebet üti, balzsamot is ad, meg is gyógyítja.
Igen, Lizám, remélem, hogy te is, habár fájdalmasan, de engedelmesen és alázatosan szembe tudsz nézni sorsoddal. - Imádkozom érted és gyermekeimért forró áhítattal, és azt mondják: egy halni induló imájának és áldásának különleges ereje van. - Tudom, hogy vérezni fog a szíved; de a gyerekek iránti kötelességeid érzete meg fogja enyhíteni fájdalmadat, és nem sok idő múlva eleven másomat láthatod majd Árminunkban, aki annyira hasonlít rám. A gyerekek még meg vannak kímélve a fájdalomtól, és ez jól van így, ők a te szavaidból fogják megismerni apjukat, és ki mondhatná meg nekik jobban, mint te, hogy apjuk, bár az emberi törvények elítélték, szívében becsületes ember volt, aki meggyőződéséért halt meg. Rövidre van szabva az idő, melyet még e földön tölthetek, a levelet nemsokára át kell adnom, és nehezemre esik megválnom ezektől a lapoktól, hiszen ezek az utolsó szavaim hozzád. Isten áldjon és oltalmazzon, drága nemes feleségem, és adjon neked erőt, engem pedig részesítsen örök békéjében. Édes, drága Lizám! Gyermekeim! Éljetek boldogan! Nemsokára kiszenvedek. Még egyszer köszönet hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél. - Istenem, Istenem! Nem bírom tovább. Isten veled, életem, mindenem!
Arad, 1849. október 5.
Holtig hű Károlyod
http://www.zarandok.hu/?m_id=45&m_op=view&id=8179&sessid=KjUxNTg1NzM5MTI...
Ma emlékezünk Ruiz Szent Lőrincre és társaira.
A 17.században haltak meg Nagaszakiban.
Ruiz Lőrinc Fülöp-szigetekről származó családapa , kilenc domonkos rendi áldozópap, két szerzetes, két lány és még két férfi más-más időben és minőségben hirdették a keresztény hitet a Fülöp-szigeteken, Formózában és a Japán szigeteken. Életükkel, munkájukkal és halálukkal a keresztény jövő bőkezű magvetői lettek.
Steurer József (1891-1954),
híveit szerető lelkipásztorként élt Mosonban.
Úgy ismerték, mint aki „mindenkinek mindene" volt.
A kommunisták figyelmeztették, hogy tűnjön el a községből, mert útjukban van. Túl sokan szerették őt és mivel nem hagyta magára híveit, a rendőrség ismételten zaklatta, fenyegette.
Letartóztatták, 1954. január 7-én meghalt a budapesti rabkórházban. A rákoskeresztúri köztemetőben fekszik a 307-es parcellában.
dr. Tóth László
1889-ben született Budapesten.
Azért halt meg, mert katolikus újságíró és szerkesztő volt a XX. század hazai sajtójában.
A maga szakterületén Krisztust képviselte, róla tett tanúságot.
1949 január 3-án letartóztatták, és a Mindszenty per többi szereplőjével együtt bíróság elé állították.
10 évi fegyházbüntetésre ítélték hazug vádak alapján.
Két és fél év után, 1951-ben halt meg a váci börtönben. Sírhelye ma is ismeretlen.
Marguerite Rutan
szerzetesnő, akit 1794-ben végeztek ki guillotinnal.
Egyetlen bűne volt, hogy katolikus szerzetesnőként ápolta a betegeket és hűséges maradt Krisztushoz.
Melocco János, (1909. december 26 - 1951. február 22.)
Melocco Miklós szobrászművész édesapja katolikus újságíró volt.
1947-1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője.
1950-ben egy koncepciós perben halálra ítélték.
1951. február 22-én akasztással kivégezték .
Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben. Temesváron tanult a piaristák gimnáziumában. Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett. A nagyváradi egyházmegye papja lett.
Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Védte az üldözötteket, ezért zaklatta a román csendőrség. Fenyegették a nyilasok, mert zsidókat rejtett el és mentett meg a haláltól.
A Merici Szent Angéla orsolyita harmadrend alapításával a keresztény családokat kívánta erősíteni. Tevékenyen részt vett a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében. Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a püspökök titokban való felszentelését. Bogdánffy Szilárdot a bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelte püspökké.
Rendkívüli nyelvtudására és matematikai készsége miatt diáktársai, tanítványai és paptársai az „élő lexikon" becenevet adták neki. Minden nyáron az országot járta, vonzotta a hegyek világa, sokat sportolt. Lenyűgöző tudású hittanár, teológiai professzor volt.
Amikor a kommunista hatóságok a katolikusokat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult a mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le; négy évet töltött az ország legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban; sokat kínozták. A börtönben rabtársai vigasza volt. Naponta kereste a szeretetszolgálat lehetőségeit: elrejtett kenyérdarabokat adott a legyengültnek, cigarettát a dohányosnak, más helyett cipelte a nehéz zsákokat. Ezért a börtönőrök többször megverték. Ellenállása miatt a hatóságok, hazaárulással vádolva, 12 évi kényszermunkára ítélték. Tüdőgyulladást kapott; a börtönorvos nem adott neki gyógyszert. 1953. október 2-án halt meg Nagyenyed börtönében. Az Egyházhoz való hűségéért szenvedett. Halála vértelen vértanúság volt.
1992 márciusában Tempfli József megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadta és engedélyezte az „Isten szolgája” cím használatát.
http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=31831
Június 11-e Barnabás, a ciprusi származású levita emléknapja
. Az Úr hetvenkét tanítványának egyike a pogányok között folytatott missziós tevékenységet. A Szentírás dicsérettel beszél a fegyelmezett apostolról, aki alázattal szolgálta Istent és embertársait. Ünnepét először a bizánci és a szír egyház tartotta, a XI. századtól pedig a római egyház is.
A Barnabás (Barnabas) arámi-héber eredetű férfinév, bibliai jelentése: 'az eljövő fia’ vagy a 'vigasztalás fia’ vagy 'a próféta fia’ vagy 'összeterelő fiú’. Az apostolt az Írás fiúnak mondja a születés, a neveltetés, a követés és az örökbefogadás okán, hiszen Krisztus révén a keresztségben újjászületett, az evangéliumban neveltetett, a vértanúságban őt követte, és a menny jutalmában ő fogadta örökbe. Eljövő, mert mindenüvé eljutott és mindenütt prédikált, hiszen Pál társa volt. A szegények és elhagyottak vigasztalója volt, mert a szegényeknek alamizsnát adott, az elhagyottaknak pedig levelet vitt az apostoloktól. Prófétai lélek világított benne, és nagy sokaságot terelt össze és egyesített a hitben, így Antióchiában is (ApCsel 11,24).
Szent Barnabásról keveset tudunk, noha az Újszövetségben viszonylag sok szó esik róla: szántóföldjét eladta, és annak árát az apostolokhoz vitte az egyházközség szegényeinek szánt adományként. „Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” – szerepel az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy ez is: „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”.
Barnabás valószínűleg a legjelentősebb misszionárius volt Pál előtt és mellett. Föllendítette a pogányok misszionálását azzal, hogy megtérése után elvitte Sault a jeruzsálemi egyház vezető férfiaihoz, és ezzel munkája megkezdéséhez segítette „Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának evangéliuma” (Mk 1,1) legnagyobb hirdetőjét. Barnabás missziója a pogányok között az Egyház teljes jogú tagjaiként való elismerésüket jelentette, mely abból a hitből indult ki, hogy a megváltás az egész világra kiterjed, és nem lehet feltételekhez kötni. Pállal és Márkkal indult első missziós útjára, Ciprusra, Barnabás hazájába, azután Kisázsiába – mindig pogánylakta vidékekre.
Később nézeteltérés támadt Pál és Barnabás között (Pál ugyanis Barnabást meghívta második apostoli útjára, de unokaöccsét, Márkot nem); Pál más kísérőkkel Szíriába indult, Barnabás pedig Márkkal Ciprusra. Ettől kezdve nem áll rendelkezésünkre pontos leírás Barnabásról. Feltehető, hogy nem volt tartós szakadás a pogánymissziót végző két barát között; valószínűleg még egyszer közösen működtek (1Kor 9,6). Vértanúságának történetét, amelyet Beda fordított görögről latinra, János-Márk, Barnabás unokatestvére állította össze.
Szent Barnabás apostol ünnepét a bizánci és a szír egyház június 11-én üli. Róma a XI. században vette be liturgikus naptárjába.
/ Magyar Kurír /
Gianna Beretta Molla (Milánó, 1923. október 4. – Monza, 1962. április 28.)
olasz asszony, orvos, aki föláldozta életét meg nem született gyermekéért. Szeretett síelni, zongorázni, koncertekre járni ; ameddig anyai teendői megengedték ,elkísérte férjét hivatalos útjaira, támogatta a missziókat.
„Kivételes szeretetű asszony volt – mondta róla II. János Pál pápa. Gianna Molla a mindennapok szeretetéről és az evangéliumi értékek követéséről tett tanúságot”.
Halála után egy évvel így nyilatkozott róla VI. Pál pápa: „Megható és megrázó az élete. Krisztus melletti hűséges tanúságtétel. Életpéldája, szeretete, önfeláldozása mind–mind az Úr szolgálatában zajlott.”
Egy diagnózis előrehaladott méhrákot állapított meg nála, viszont ő elutasította azt a műtétet, ami az élete megmentéséhez, de egyben a magzata halálához is vezetett volna. 1962. április 21-én világra hozta negyedik gyermekét, amibe ő maga néhány nap múlva belehalt.
Az ő szavai:
" Hittel és reménységgel az Úrra hagyatkozom, az orvostudomány rettenetes szava ellenére : vagy az anya élete, vagy a gyermek élete. Igen, bízom Istenben, de most teljesítenem kell anyai kötelességemet. Megújítom az Úrnak életem feláldozását. Mindenre készen állok, hogy megmentsem gyermekemet."
" Ha megkérdezik, a két élet közül melyiket mentsék meg, ne feledd, Pietro, első a gyermek"-mondta férjének és a kórházban is.
"Nővér, eljöttem, most meg kell halnom"-jelentkezik a szülészeten.
Gyermekeit nővérére bízza, húgának ezt mondja : " Ha tudnád, milyen nehéz meghalni, amikor kicsi gyerekeket kell itt hagyni ! Hiányzik az erőm és a bátorságom, hogy még egyszer lássam kincseimet."
A kórházlelkész vallja :
"Tanúja voltam Gianna Beretta doktornő valóságos és hősies választásának, amely minden drámai színezet nélkül történt, önként, természetesen.
Több napon át tanúja voltam a doktornő magatartásának, aki orvos létére teljesen tisztában volt súlyos állapotával, de sohasem veszítette el a megtett elhatározásból fakadó derűjét."
Lwanga Szent Károly és társai
Ugandában sok keresztényt öltek meg Mwanga király parancsára 1885 és 1887 között a vallás iránti gyűlöletből.
Néhányan közülük a királyi udvarban teljesítettek szolgálatot, vagy a király személye körül tevékenykedtek.
Ezek közül is kitűnt Lwanga Károly 21 társával, akiket, mint buzgó katolikusokat, részben karddal fejeztek le, részben pedig megégettek 1886. június 3-án, amiért a a király tisztátlan vágyainak nem engedtek.
Szent Jusztinusz vértanú
A II. század elején pogány családból született a szamariai Szichenben.( ma Nablus).
A pogány bölcseleti iskolákban nem találta meg Istent.
Megtérve sokat írt a vallás védelmében.
Két "Apológiája" és a " Dialógus a zsidó Trifonnal" című párbeszéde maradt csak fennt.
Rómában iskolát nyitott, és nyilvános vitákat tartott.
Társaival együtt vértanúságot szenvedett Rómában Marcus Aurelius idején, 165 körül.
Ja, és persze nem zárom ki, hogy úgy van, mint mondod! De ezt mi sose fogjuk tudni eldönteni.
És más: mindig érdekel amiket írsz, nem szabad elfelejteni azokat, akik életüket adták szeretett mesterükért, hitükért, más emberekért.
_
Ditke
Magam nem vagyok sem teológus, sem nyelvész, sem régész..Hitvitáknak meg amúgy sincs értelme. Főleg nem ezen a honlapon, köztünk.
Ám, ha tényleg el akarsz gondolkodni, olvass utána szélesebb körben.
Ma már mindenki hozzá tud jutni nyelvészeti vagy bármilyen szakirodalomhoz.
Mindnyájan úgy vagyunk ezzel, mi hívők, hogy örömest vesszük azokat a tudományos érveket, amelyek hitünket támasztják alá, az annak ellentmondóakat pedig inkább elutasítjuk. Nem jelentenek ez alól kivételt még maguk a tudósok sem. És milyen szép is ez, hogy ragaszkodunk a hitünkhöz.
Krisztust hitünkkel ismerjük, és ez kimondhatatlan ajándék az életünköm. Maradjunk ebben, testvérem.
_
Ditke
A lényegben szintén egyetértek.
Vitatkozni sem akarok, ezért csak zárójelben írom, hogy a magyar nyelv különbséget tesz testvér, unokatestvér, második unokatestvér, stb...közt, de ez nem minden nyelvben van így.
Pl. szerb, és horvát nyelvekben az unokatestvéreket is testvérnek hívják. Ha az lenne az anyanyelvünk, ez a meggondolás fel sem vetődhetett volna.Meg olyan szavuk sincs, hogy édes testvér.
Sőt, olyan keresztény barátaim is vannak, akiket kölcsönösen testvérezek, pedig távolról sem rokonok...
Egyetértek veled: ami a lényeg , hogy Isten egyszülött fiát adta értünk, hogy örök életünk legyen. Nekünk pedig ezzel az a dolgunk, hogy továbbadjuk ezt az üzenetet.
A dogmatikai vitákat hagyjuk a teológusokra, ők ezekről sok tízezer oldalt bírtak már írni. Ditke
http://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%A9zus%20testv%C3%A9rei.html
de egyébként ez a kérdés (tul.képpen, hogy Mária szült-e gyereket Jézuson kívül) teljesen érdektelen abból a szempontból, hogy Jézus Kereszthalála és Feltámadása révén számunkra is megadta a feltámadás és a boldogító örök élet lehetőségét
a lényeg:
1Kor 15. 19-22.
Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.
és hogy ez számunkra is valósággá váljon:
Róm 6. 3-13.
Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az Ő halálában keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk feltámadásában is. Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették Vele együtt keresztre, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek. Aki így meghalt, megszabadult a bűntől. Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy Vele együtt fogunk élni is. Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él. Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát halandó testeteken a bűn, és ne engedelmeskedjetek kívánságainak. Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek.
Isten irgalmából a lelkiismeretük szavát követő nem hívők előtt is nyitva áll az üdvösség lehetősége
A Biblia egész pontosan úgy fogalmaz, hogy
JakabJézus testvérre,
szó sincs unokatestvérségről.(A Szentírás megnevezi még az Úr három másik fivérét, és lánytestvéreket is említ.)
A protestáns teológiák tehát, mivel tanításaikban kizárólag a Bibliára támaszkodnak, nem tagadják, hogy Jézusnak vértestvérei voltak. A katolikus dogmatika azonban elveti ezt, mert megkérdőjelezné Mária végleges szüzességét., ezért mondják Jakabot unokatestvérnek.(Ami egyébként szintén nem biblikus állítás.)
Aki nem hiszi, nézzen utána.
Ditke
Szent Jakab apostol
Az Úr unokatestvére, Alfeus fia, a jeruzsálemi egyházat kormányozta.
Ő írta az egyik katolikus levelet.
Kemény életet élt, és sok zsidót a hitre térített
.62-ben vértanúságot szenvedett.
Magallanes Szent Kristóf
Mexikóvárosban született 1869-ben.
A súlyos keresztényüldözés idején huszonnégy kereszténnyel együtt halt vértanúhalált.
Közöttük papok és világiak voltak, akik megvallották Krisztus Királyt.
1927-ben haltak meg hitükért.
Orosz Péter
egyike volt annak a három görög katolikus papnak, akiket feltehetőleg még 1944-ben, titokban püspökké szenteltek. Azért titokban, hogy az ateista, egyházellenes szovjet erők kárpátaljai uralma esetén, amennyiben a törvényes főpásztort, Romzsa Tódort akadályoznák működésében, legyen helyettese.
Ez be is következett, Orosz Péter 4 éven át bújkált a hatósági emberek elől, míg 1953-ban - miután már amnesztiát kapott - az őt addig eredménytelenül üldöző rendőr egy útszéli kereszt előtt lelőtte
Haláláról filmet láthatunk a Hír tv-ben a Vetítőben, A KERESZT ELŐTT címmel
2010. május 20. csütörtök 15.05
2010. május 22. szombat 23.05-én.
Rendező: Barlay Tamás
A műsor e-mail címe: vetito@hirtv.net
A filmben a görög katolikus egyház két esperese nyomoz az 50 évvel azelőtti bűntény ügyében, és megszólalnak Orosz Péter rokonai, a gyilkosság szemtanúi.
Élete árán mentett meg egy pap három fiatalt
május 14.
Az indiai Goában tengerparti összejövetelt és agapét tartottak a Jézus, Mária és Szent József nevét viselő, Nuvem falubeli plébánia fiataljai. A 37 éves káplán, Thomas Fernandes Remedios három, 17 és 19 év közötti fiatalt mentett meg a vízbefúlástól.
A tengerparti eseményen mintegy hatvan fiatal vett részt. Két lány és egy fiú délután a tiltás ellenére úszni ment a zajló vízbe, majd amikor érezték, hogy baj van, segítségért kiabáltak. Fernandes atya utánuk vetette magát, kimentette őket, ám miután partot értek, szívinfarktust kapott. Kórházba szállították, ahol megállapították, hogy meghalt. A fiatalok elsősegélyben részesültek, majd épségben hazamehettek. Az egyházmegye hősies példaként állította papjai elé a lelkipásztort, aki „életét adta juhaiért" – közli a Fides hírügynökség.
Magyar Kurír
Szent Néreusz és Szent Achilleusz vértanúk
Hadbírák voltak. Megtérésükkor elhagyták a katonai pályát, ezért halálra ítélték őket, valószínűleg 304-ben.
Diocletianus idején. Domitilla temetőjében,a Via Ardeatinán temették el őket.Tiszteletükre bazilika is épült.
Paulosz Faradzs Rahho szír-káld moszuli katolikus érsek
Faradzs Rahho iraki érseket 2008. február 29-én rabolták el terroristák, holttestét két héttel később találták meg egy szeméttdombon.
Rahho 2001 óta volt Moszul érseke. Az amerikai csapatok és szövetségeseik Irakba való bevonulása után a főpásztor határozottan fellépett mindazon törekvések ellen, melyek arra irányultak, hogy az iraki alkotmányba bekerüljenek az iszlám vallásjogi hagyomány, a saría elemei. Tevékeny részese volt a vallási tolerancia és együttműködés előmozdításának
Tavaly, 2009-ben a katolikus Path to Peace Alapítvány posztumusz kitüntetésben részesítette .
SZENT FLÓRIÁN egy régi legenda szerint még gyermekkorában az imádságával megmentett egy házat a tűzvésztől. Felső-Ausztriában, a Duna jobb partján szolgált, Lorch-ban (Laureacumban), mint egy csapat parancsnoka.
304-ben Diocletianus császár parancsára kegyetlen keresztényüldözés tört ki. Noricum tartomány székhelyén, Laureacumban is a kormányzó ítélőszéke elé állították a keresztényeket. Az elsők közt, önként jelentkezett Flórián.
Megpróbált segíteni a hívőkön, de a kormányzó hajthatatlan volt. Flóriánt malomkővel a nyakában a mai Enns folyóba vetették. Holttestét egy Valéria nevű asszony emelte ki a folyóból, ő temette el nagy tisztelettel. Ereklyéi részben Rómába, részben (III. Lucius pápa adományozásából) Krakkóba kerültek.
Flóriánt a lengyelek és a tűzoltók védőszentjükként tisztelik. Régebben szokás volt a házakra a szent szobrát állítani, amint egy égő házra sajtárból önti a vizet.
Szent Anizia vértanúnő
Anizia Szalonikiben született gazdag, családban. Szülei istenfélelemben nevelték erényes életre. Éles elméje hamar felfogta a könyvekben található bölcsességet. Szép leánnyá serdült fel, arca belső fényességtől ragyogott. Szülei korán elhunytak, Anizia a tőlük örökölt vagyonból a szegényeket segítette és a betegeket, segítségére volt a börtönökben szenvedő keresztényeknek is. Amikor már mindenét szétosztotta, saját kezével dolgozva kereste meg mindazt, ami élete fenntartásához szükséges volt. Életét teljesen Istennek szentelte, sokat imádkozott, és valóban angyali életet élt.
Abban az időben Makszimián császár üldözést rendelt el a keresztények ellen. Akiről kiderült, hogy keresztény, minden ítélet nélkül bárki megölhette, minden következmény nélkül. Aniziát, egy alkalommal, amikor a templomba ment, egy pogány katona megragadta, és arra kényszeríttette, hogy mutasson be áldozatot a Napnak, mivel azt ünneplik. Mivel Anizia ellenszegült, a katona kardjával azon helyen összevagdalta. Így lett hitének vértanúja a III. század végén. Sírja fölé imaházat építettek
Szent Szaniszló püspök és vértanú
Lengyelországban született Szczepanowski városkában 1030 körül.
Párizsban tanult.
Pap, majd 1071-ben Lambert, krakkói püspök utóda lett. Mint jó pásztor, kormányozta egyházmegyéjét, segítette a szegényeket, évente látogatta papjait.
Boleszláv király, akinek a bűneit a szemére hányta, megölte 1079. április 11.-én.
XVI. Benedek pápa március 27-én jóváhagyta a Bogdánffy Szilárd vértanúságát elismerő dekrétumot.
A több egyházmegyét összekapcsoló főpásztor az egyházüldöző kommunista rendszer áldozata volt.
Életével és életáldozatával tett tanúságot Krisztushoz és egyházához való hűségéről.
A boldoggá avatási szertartás időpontját még nem tűzték ki, valószínű még ebben az évben, legkésőbb jövő tavasszal sor kerül rá.
http://www.magyarkurir.hu/
Március 26-án, pénteken 19 órakor a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban ökumenikus imaórát tart a Szent Egyed Közösség azok emlékére, akik korunkban az evangéliumért áldozták életüket. Az imaórát vezeti és szentbeszédet mond Juliusz Janusz apostoli nuncius.
http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=31657&rovat=1&sessid=KjYz...
Életét adta...
2008. augusztus 9-én, szombaton este elhunyt Orbán László kolozsvári egyetemi lelkész.
A Duna-deltánál volt egyetemistákkal nyaralni, amikor egy fiatalt kellett kimenteni a vízből. A fiatalt sikerült megmentenie, ő maga azonban vízbe fulladt.
Orbán László Kolozsváron született, vallástalanul nevelkedett.
György Balázs akkori káplán szeretete által indult el Isten felé, azután rövidesen megszületett a papi hivatása.
Szülei átköltöztek Pécsre, de ő úgy érezte, népéért Erdélyben kell maradnia.
Szentelése után Gyimesfelsőlokon és Csíkban volt káplán, azután Rómában végzett családpasztorációs tanulmányokat.
Élete utolsó éveiben Kolozsvárott volt egyetemi lelkész.
Kiss Szaléz ferences
a gyónási titok áldozata, a huszadik századi magyar egyháztörténelem egyik büszkesége.
1946-ban tartóztatták le, és rettenetes sajtóhadjárat indult ellene. A hamis vádakat tartalmazó Szabad Nép cikkek címeiből: "Egy katolikus lelkész szervezte gyilkosságra az ifjakat", "Kiss Szaléz május tizenötödikére tervezte az általános felkelést", illetve "Így gyilkolták le a szovjet katonát páter Kiss Szaléz ifjú banditái".
Hetényi Varga Károly történész szerint máig nem tudjuk pontosan, hogy mikor és hogyan halt meg, valószínűleg a sopronkőhidai börtönben, de az is lehet, hogy valahol a Szovjetunió munkatáborainak egyikében.
Az azonban biztos, hogy a halálra ítélt papnak rettenetes szenvedéseket kellett kiállnia attól Décsi nevű ávóstól, aki két évvel később Mindszenty bíboroson élte ki hajlamait.
Kiss Szaléz a gyónási titkot nem árulta el...
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.08.12/1603.html
http://www.kiss.szalez.ofm.hu/
Újra Meszlényi Zoltánról. :
Ma van az első emléknapja. (március 4.)
Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt
A német megszállók Lengyelországban három és félezer papot deportáltak.
Közülük 2647-en meg is haltak, többségük a sachsenhauseni koncentrációs táborban. A lengyelek mártírokként emlékeznek rájuk.
Az ő emléküket őrzi a később oltárra emelt Maksymilian Kolbe atya neve, akinek tiszteletére napjainkban is évente rendeznek körmenetet.
Miki Szent Pál és társai
Pál Japánban született 1564-1566 között.
Belépett a Jézus-társaságba, és honfitársai között gyümölcsözően hirdette az evangéliumot.
A katolikusok elleni üldözés elhatalmasodásakor 25 társával együtt letartóztatták .Kegyetlen kínzások után Nagaszakiba vitték őket, ahol 157 február 5.-én mindannyiukat keresztre feszítették.
SZENT APOLLÓNIA szűz, vértanú
A 3. század első felében az alexandriai keresztény közösségben élt egy Apollónia nevű hajadon. Valószínűleg közösségének diakonisszája volt; erről közelebbit nem tudunk. A róla szóló egyetlen hírt püspökének, Nagy Dionüsziosznak (+265) az antióchiai püspökhöz írt leveléből merítjük, amelyben beszámolót adott számos alexandriai keresztény vértanúhaláláról; köztük volt Apollónia is. Valójában nem keresztényüldözésről volt itt szó, hanem a fanatikus csőcselék kicsapongásáról. Ezek az események pedig éppen a kereszténybarát Philippus Arabs császár uralkodása alatt (244--249) történtek. Dionüsziosz püspök, aki maga is a deciusi keresztényüldözések hitvallója lett, többek között ezt írja:
,,Nálunk az üldözés kezdetét nem a császári ediktum (tudniillik Deciusé) jelentette. Megkezdődött már egy évvel korábban. Városunk néhány képzelgő és kártékony prófétája előzőleg felkereste és ellenünk bujtogatta a hitetlen tömeget, miközben újból felszította a hazai babonát. Így felingerelve a csőcselék minden alkalmat megragadott a kicsapongásokra. Testvéreink megölésével végezték démoni szolgálatukat abban a meggyőződésben, hogy egyedül az a helyes istentisztelet.
Először megragadtak egy idős embert, név szerint Metraszt, és azt kívánták tőle, hogy gyalázza Istent. Mivel nem járt el a kedvük szerint, megverték, kihegyezett nádszállal szúrtak az arcába és a szemébe, majd kivezették a városból és megkövezték.
Ezután egy Quinta nevű hívő asszonyt hurcoltak a templomba, és arra akarták kényszeríteni, hogy mutassa be a szokásos áldozatot. Mivel ő ezt teljes utálattal visszautasította, összekötötték a lábát, és úgy vonszolták végig a város durva kövezetén, hogy a nagyobb kövek mind megsebesítették. Utána megostorozták, majd kivezették a városból ugyanarra a helyre, ahol a nép már megölte Metraszt, és őt is megkövezték.
Ezután az egész csőcselék megrohanta a keresztények lakásait. Mindegyikük behatolt keresztény szomszédjához, hogy fosztogasson és raboljon. Az értékesebb dolgokat elvitték, minden mást kidobáltak és elégettek az utcákon. Olyan volt az egész, mint valami ellenség által meghódított város. A testvérek pedig elmenekültek és elrejtőztek, s örömmel viselték el javaikból való kifosztásukat, hasonlóan azokhoz, akikről már Szent Pál tett tanúságot, hogy türelmesen viselték birtokaik elrablását (vö. Zsid 10, 34).''
Keresztények és zsidók egyaránt áldozataivá váltak az ilyen szégyenletes eseményeknek. Dionüsziosz kifejezetten hangsúlyozza az üldözöttek szilárd bátorságát. Azt mondja: ,,Senki sem tagadta meg akkoriban az Urat, és még a magányosok sem mutatkoztak gyengének''. Ezután Apollóniáról szól:
,,Ezt követően megragadták Apollóniát is, egy tiszteletre méltó korú, tekintélyes hajadont. (A görögben szó szerint: parthénosz preszbütisz. Lehetséges, hogy Dionüsziosz ezzel a megtisztelő kifejezéssel Apollóniának mint diakonisszának érdemekkel teli tevékenységére utalt.) Olyan durván vágtak Apollónia arcába, hogy minden foga kitört. Utána a városon kívül meggyújtottak egy máglyát és megfenyegették, hogy elevenen elégetik, ha nem ismétli istentelen beszédeiket. Ő azonban, amikor kérésére egy pillanatra elengedték, a lángok közé vetette magát, és ott égett el.''
Dionüsziosz még egy bizonyos Szerapion vértanúságáról tudósít, majd így fejezi be: ,,Egyetlen utcára, útra, utcácskába sem léphettünk ki sem nappal, sem éjszaka. Mindenfelé felhangzott ugyanis a kiáltás: Aki nem mondja utánunk az átkot, azt azonnal elhurcoljuk és megégetjük. Mindez addig tartott, míg a forradalom és a polgárháború véget nem vetett neki.''
Szent Fábián pápa és vértanú
236-ban választották a római egyház püspökévé.
A Decius féle üldözés idején, 250- ben vértanúságot szenvedett Szent Ciprián tanúsága szerint. A Callixtus katakombában temették el.
Szent András apostol Betszaidában született.
Előbb Keresztelő Szent János tanítványa volt, majd később Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét , Pétert is.
Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat.
A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van hal és kenyér.
A hagyomány szerint az első Pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, és Achájában, a mai Görögország területén keresztre feszítették.
Szent I. Kallixtusz pápa és vértanú a hagyomány szerint rabszolga volt.
Szabaddá válva Zefirinusz pápa diakónussá szentelte , majd 217-ben ő is Szent Péter utóda lett.
Az adopciánus és modalista eretnekek ellen küzdött.
222-ben vértanúságot szenvedett és a Via Aurelián temették el.
Jerzy Popieluszko 1947-ben született Okopy faluban Suchowola mellett. Szülei paraszti származásúak voltak. 1972-ben szentelte pappá Stefan Wyszynski bíboros.
Szentelését követően számos varsói plébánián működött, gyermek és ifjúsági csoportokkal foglalkozott. Később kórházi lelkipásztor lett, munkásközösségek megalakulásában vett részt. 1980 nyarán tartotta az első szentmisét sztrájkoló munkások számára gyáruk udvarán. Popieluszko iskolát szervezett munkások számára, ebben különböző területek szakértői tartottak számukra előadásokat.
1981. december 13-án után Popieluszko karitatív munkát végzett, a kommunisták által üldözötteket szolgálta. Vallási hazafias prédikációi kiváltották a kormány ellenszenvét. Szentmiséket mondott a hazáért 1982-től. Felhívta a szociális igazságtalanságra a figyelmet, sokak szemében ő volt a nép lelkiismerete. Tevékenységében a páli ige vezette: ,,A rosszat jóval győzd le." A kommunista uralom megpróbálta megfélemlíteni a fiatal papot: betörések, megfigyelés, hamis per, számos letartóztatás, végül autóbalesetek - ötletes fegyvertárral dolgozott a hatalom. Így próbálták elérni hogy Popieluszko ne lépjen a nyilvánosság elé.
1984. október 19-én éjjel, a visszaúton Bydgoszcz-ból biztonsági erők megállították az autót, melyben Popieluszko utazott. Megverték, majd elhurcolták a Wloclawek melletti duzzasztóhoz, ahol vízbe fojtották. Popieluszko temetésén emberek ezrei vettek részt, megemlékeztek a pap áldozatáról, aki életét adta az igazságért. 1997. február 8-án kezdődött meg Popieluszko boldoggáavatási eljárása.
Magyar Kurír
Várhatóan június 6-án Varsóban kerül sor a Solidarność (Szolidaritás) mozgalom papjának, a lengyel Jerzy Popieluszkónak boldoggáavatására – szerepel a Kathpress hírügynökség január 5-ei jelentésében. A hivatalos döntés közzététele januárra várható.
Júniusban ér véget a papság XVI. Benedek pápa által meghirdetett éve. „Jó lenne, ha e jubileumi esztendő folyamán avatnák boldoggá Popieluszkót, hiszen kétségtelenül példakép sok pap számára” – idézi a Kathpress a varsói Kosztka Szent Szaniszló-templom lelkipásztorát, Zygmunt Malackit. E plébánián szolgált káplánként haláláig Popieluszko, s a templomban helyezték örök nyugalomra.
XVI. Benedek pápa december 19-én a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja teológiai bizottságának 21 dekrétumát írta alá.
Az eljárást lezáró döntéssel a Szentatya elismerte (többek között) a lengyel állambiztonsági szervek által 1984-ben elrabolt és meggyilkolt Jerzy Popieluszko vértanúságát. Boldoggáavatási eljárását II. János Pál indította el 1997-ben.
/ Magyar Kurír /
Az elmúlt évszázad másik nagy szenvedője Konnersreuthi Neumann Teréz.
Szegény bajor családból származott, alkalmi munkából tartotta fenn magát, amíg mindenféle betegség el nem érte. Ezek miatt tehetetlenségre lett ítélve.
1918. október 10-én egy tűzeset után lebénult, majd egy évvel később megvakult. Azonban három évvel később, csodával határos módon 1923. április 29-én, Lisieux-i Teréz boldoggá avatásának napján azonban visszanyerte látását. 1926. március 5-én pedig, a nagyböjt első péntekjén szíve fölött seb jelent meg, amit ekkor még titokban tartott. 1926-ban különös látomásban volt része, látta Jézust három apostollal együtt az Olajfák hegyén, amely után minden nyavalyája nyomtalanul eltűnt. [1] Öröme azonban nem tarthatott sokáig, mert alig néhány nappal csodálatos gyógyulása után stigmák jelentek meg a testén. Húsvét szombatján arról számolt be, hogy látta Krisztus feltámadását.Ezután 32 éven át, minden pénteken átélte Jézus szenvedését, saját kínjai különösen nagypénteken fokozódtak. Gyakran került önkívületi állapotba, és ilyekor nem németül, hanem a számára egyébként ismeretlen arameus nyelven beszélt. Teresa szenvedései mindig két napig tartottak, vasárnap reggelre teljesen rendbe jött, stigmáinak csupán hűlt helyét találta.
Állandó orvosi felügyelet alatt élt, lakóhelyének püspöke rendszeresen látogatta. 1922-től haláláig a szent ostyán kívül semmilyen más ételt nem vett magához, 1926-tól pedig már vizet sem ivott. 1927 júliusában egy orvos és négy ápolónő figyelte két héten át a nap 24 órájában, de csak azt tudták megállapítani, hogy az oltári szentségen kívül semi mást nem evett, ennek ellenére nem lépett fel betegség, súlyveszteség vagy kiszáradás. Boldoggá avatása 2005-ben kezdődött.
Marthe Robin
nem volt vértanú a szó klasszikus értelmében, hiszen saját ágyában halt meg nyugalmasan 1981-ben.
Mégis idehozom, mert harminc éves korától ötven éven keresztül nem evett, nem aludt, béna volt, megvakult, és rettenetes fájdalmakat élt át. Megkapta a stigmákat. Jézus szenvedését minden héten átélte három napon át.
Életrajza olvasható a Marana Tha kiadásában :
Raymond Peyret : Marthe Robin - szenvedés és öröm
" Ajánlom mindazoknak, aki sokat szenvednek és azoknak, akik szeretnék megvalósítani az Evangéliumot "- írja a könyvről Katona István atya.
1945 februárjában a nyilasok Pápa egyik laktanyájába hurcolták, és kegyetlen módon meggyilkolták dr. Erőd János református lelkészt és menyasszonyát.
http://www.hetek.hu/hatter/200002/reformatus_vertanu_papan
Meszlényi Zoltán püspök az első vértanú, aki a kommunizmus magyarországi áldozatai közül a boldogok sorába jut – közétették a szertartás időpontját: 2009. X. 31.
Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2. – Kistarcsa, 1951. március 4.) magyar vértanú püspök.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta boldoggá avatását. A boldoggáavatási szertartásra 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában.[
esztergomi bazilikában:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/Esztergom_-_Mes...