Fiam, Zoltán egyetemen tanult, mellette dolgozott. Csendes, nyugodt, mindenkinek segítő ember volt. 2009.09.18.-án a lányom diploma osztóját követően, unoka testvérével elment a VOGUE szórakoztató hajóra. A hajó hátsó részén, kiment levegőzni a táncpartnerével és ismeretlen körülmények között 19.-én hajnali 2.30 perc körül a vízbe esett. A táncpartner rögtön szólt az unokatestvérnek, hogy baj van. Az unoka testvére rögtön szólt a biztonsági embernek aki közölte, hogy és Ő most mit tud csinálni? Ugorjon utána? Hogy Ő is dögöljön bele a vízbe? Közbe az unoka testvér munkatársa már hívta a 112 segélyhívót, akik értesítették a vízi rendőrséget. A fiunkat az előírásnak megfelelően 1 órán keresztül "keresték" aztán távoztak. Közben az unokatestvér értesítette az apját, azaz a bátyámat a balesetről, aki a helyszínre sietett. Mire odaért, már elmenőben voltak a rendőrök. Megkérdezték a bátyámat, hogy tud-e bennünket értesíteni és elmentek. Senkinek nem kívánom azt a telefon hívást. A telefont a férjem vette fel.Először is nem akartuk elhinni, hogy a fiunkat baleset érte, és mivel ennyi ideje nem találták, szinte biztosak voltunk abban, hogy meghalt. Öltöztünk és rohantunk a helyszínre, ahol már csak a bátyám volt és a lánya - sokkos állapotban- akit két ismerőse kísérgetett, fel alá a parton.Nem értettünk semmit. Úgy gondoltuk, hogy a rendőrség a mentők a helyszínen lesznek, ezzel szemben minden kihalt és csendes volt. Álltunk kábán a tragédiát még fel sem tudtuk fogni, és nem értettünk semmit. Másnap a bátyám egyik ismerőse tanácsára felhívta a tűzoltóságot, akik kiküldtek egy szolár hajót, ami a folyó medrét pásztázta. A keresés akkor már sikertelen volt. Fiunk holtteste 5 nap múlva került elő. Halála mindenkit nagyon megrendített. Temetésén, nem csak a közeli hozzátartozók, család tagok, barátok, munkatársai, de még az én kollégáim is teljes létszámmal részt vettek. Ma sem tudom, hogy hogy voltunk képesek összeállítani a lányommal a ravatalozás időtartamára a hanganyagot, hogy voltunk képesek a koporsója mellett állni, és végig nézni, hogy eltemetik. Ügyvédhez fordultunk. Nem tudunk bele nyugodni, hogy senki nem segített a fiunknak. Nem akadt senki aki legalább egy mentő övet dobott volna utána. Megismertük azt az érzést, hogy "megszakad az ember szíve bánatában"
Halálod óta eltelt több mint 19 hónap. A baleseteddel kapcsolatos eljárás lezárult, és a vádirat felterjesztésre kerül az ügyészségre. Ott fog kiderülni, hogy bírósági tárgyalás lesz, vagy véglegesen lezárják az ügyet. Nem adjuk fel!! Halálod nem maradhat megtorlatlanul.
Már 27 hónap telt el a halálod óta. A pót nyomozás is lezárult. Megint felkerült az ügyészségre a vádemelési javaslat. Reméljük, nemsokára döntés születik. Abban pedig főleg reménykedünk, hogy tárgyalás lesz. Nem úszhatják meg.
Halálod után 33 hónappal eljutott az ügyed a bíróságra. Tárgyalás lesz! Hát nem kapkodják el, már majdnem 3 éve, hogy nem vagy közöttünk, és még mindig csak itt tartunk. Tárgyalás várható időpontja: most ősszel, vagy jövőre.
Megérdeklődtük a bíróságtól, hogy mégis mikor lesz a tárgyalás, azt válaszolták, hogy leghamarabb 2013 ősze. Mert, hogy vannak elsőbbséget élvező ügyek, és a Te ügyed érkezési sorrendben fogják tárgyalni. Borzalmas!
Már nem várunk tovább a büntető eljárás végére. Hiszen még el sem kezdődött, pedig már elmúlt több mint 3 év. Elindítottuk a polgári pert. 2013. május 21-én lesz az első tárgyalás.
Elkészült a portálod drága fiam: mtzolee.hu
Megköszönöm, ha valaki a Gyertyagyujtas.hu vagy a Gyertyalang.hu oldalon gyertyát gyújt drága fiam emlékére
Kedves Marika!
Fogadja Őszinte részvétemet!!
Nem szeretem a közhelyeket, ezért nem is írnék, csak annyit, hogy nagyon sajnálom!!! Tudom, ez is annak hangzik, de tényleg nagyon sajnálom, ami történt!!
Az pedig felháborító, hogy szinte senki nem tett semmit Zoliért!
Igaza van, NE ADJÁK FEL!! Valakinek felelnie kell a történtekért!
A szó bennem reked, ne haragudjon, hogy nem tudok mit mondani...:-( Mélységes együttérzésem!!!
Rengeteg erőt kívánok és kitartást!!
Gyuszkó
Köszönöm az együttérzést.
Fénylő gyertyák fényes csillagok,
egy életet elhívtatok.
Nem gondolva a világon másra,
nem gondoltatok a másik fájdalmára.
Meggyújtunk értük egy mécsest,
és mondunk egy imát,
szemünkből akkor könny csordul, s kérdjük:
miért ilyen a világ ?
Miért vette el a sors azokat
kiket annyira szerettünk,
miért ilyen kegyetlen a sors,
miért ilyen mivelünk ?
Tisztelt Gyászoló!
A Napfogyatkozás Egyesület szervezésében folyamatosan indulnak ingyenes részvétellel Gyászkönnyítő Csoportok. Vegye igénybe Ön is a terheket mérséklő sorstársi segítséget. Budán legközelebb 2011. május 9-én du. indul csoport.
Részletekért kattintson: http://www.wingedcat.hu
" Emlékezz Rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz, mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem. . .
Drága Emlékedre! Nyugodj Békében
Szüleidnek adj erőt ,segítsd őket.
Szabadiné Rózsa
Köszönöm a szép verset. Hát hiába, csak azzal a versrészlettel tudok válaszolni, ami oly sokszor mostanában eszembe jut:
" Kinek gyermekét, nem fedi sírhalom,
az nem tudja, hogy mi az igazi fájdalom"
Üdvözlettel: M.Tóth Zoltán anyukája
Csitítom magam, hogy ne sírjak,
hogy semmi szomorút ne írjak.
Maradjon meg a néma bánat,
ott bent a szívben, önmagának!
Szeretettel,fájdalommal .Rózsa
Szabadiné Rózsa
Kedves sors társam,Marika! Borzasztó ,ahogy olvastam a fiad sorsát. Ebbe nem lehet bele nyugodni,nem lehet bele törődni,el fogadni.Igen, ha ,és miért?Egyre csak nehezebb, Gergő 18 hónapja ment el,de még mindig csak a sírás, miértek sora nap mint nap.Azt mondják az idő majd enyhít,hát ez nem igaz.Nekem van egy lányom 23-éves ,és 29 éves fiam,De nem pótolják a Gergőt. 10 ujjam van ,ha egyiket levágják az is hiányzik.Szeretem a gyerekeimet,de gondolatom sokat szinte mindig ,az elhalt fiam körül forog.Van egy web oldal Gyertyagyújtás.hu .ott mindig gyújtok neki gyertyát.Ott sok olyan szülőt ismertem meg,akik sors társaink.Többekkel tartom a kapcsolatot..Probállyuk vigasztalni egymást.Én a tavaji évet fel sem fogtam akkor.Most buktam ki nagyon.Most hiányzik,nincsenek a napi telefon hívásai.Most 18 hónap után omlottam össze. Kívánok a családnak erőt,! Én hiszem ,az igazság ki derül, a vétkes nem hiszem sokáig birja magában hordani ezt a lelki terhet mittett,vagy mit tehetett volna! EMBERI MULASZTÁST,POLGÁRI KÖTELEZETTSÉG, remélem ,nap mint nap eszébe jut neki is az a nap.Most búcsúzom,mert soraim kezdenek aggreszíbe menni,pedig nem ezt akartam.Csak válaszolni a egy bánatos szülő soraira! Bocsánatot kérek ,de elragadott a fájdalom,és az embertelenség netovábbja.Zoltán! Nyugodj Békében!
Bárcsak itt lennél!" -Hangzik fel ezer szájból
Gyötrő fájdalom tör ki a némaságból.
Sok boldog lélek, mely ki tudja merre jár,
Oda térő embert mindig örömmel vár.
Ők tudják csak a titkot: mit ér a halál,
És hogy a sok elhunyt egyszer hazatalál.
Sóhajok ezrei jutnak el a mennybe,
Repítik imáinkat a fellegekbe.
S Te, ki elmentél, örökké velünk leszel,
Mert szívünk zegzugaiban, soha el nem veszel!
Álmainkba jössz, mi boldog könnyek közt ébredünk,
Mert Tudjuk, Te mindig itt vagy és leszel is Velünk.
Szabadiné Rózsa
Miutan elovatam hogy mi tortent Zolival es azt az egesz hozza allast az emberek reszerol (rendorseg, a hajo alkalmazottai stb, ugyved belertve) lezsibadtam teljesen.Szornyu es teljesen ertelmetlen tragedia ami Zolival tortent. Szegyenlem hogy Budapesten elek.
Köszönöm az együttérzést. A tragédia 10 hónapja történt, de még mindig nincs előre haladás. Mi szülők, a felellőségre vonást szeretnénk elérni, a rendőrség pedig el szeretné tusolni az ügyet. Kétszer utasította el a BRFK a feljelentést, arra való hivatkozással, hogy idegenkezűség nem történt. Ez nem is vitatta senki. Mért akarta volna akárki is a fiamat a vízbe lökni? A segítség elmulasztása ami felháborít bennünket. Az a tény, hogy ha egy kutyát az utcán megrugdosnak ( amivel én sem értek egyet ) azért kimegy a rendőrség és intézkedik, az én fiam pedig nem kapott semmilyen segítséget. Hol az igazság? Mennyit ér egy ember élete? Most éppen ott tartunk, hogy ( az ügyvédünk javaslatára ) magánszemélyként tettünk feljelentést. Persze az ügyvéd nem biztat bennünket semmi jóval. Most járjuk a kanosszát. Pedig ,ami a fiunkkal történt abba nem lehet belenyugodni. Lelkileg teljesen kikészültünk. A tragédiát azóta sem tudtuk feldolgozni.
Zoli édesanyja