Mi okozza a magyar öngyilkossági hajlamot?

 Az önpusztítás mértéke az ország délkeleti részében a legnagyobb, a nyugatiban a legalacsonyabb.  Az öngyilkosságot elkövetők mindegyike közli szándékát környezetével. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a szándék közlése sokféle formában történhet, a nem verbális jelzésektől a terv világos, határozott szóbeli és írásbeli közléséig.

A közlések többnyire azoknak a személyeknek szólnak, akivel az öngyilkosságra készülő ember intim, de ambivalens érzelmi kapcsolatban áll, általában akivel a lényeges problémái vannak, akitől szeretetet vagy segítséget vár, de nem kap meg vagy nem eléggé kap meg.

Az öngyilkossági közlést minden esetben komolyan kell venni, hiszen az ezzel fenyegetőző ember veszélyeztetett, segítségre szorul. Az öngyilkosság pszichiátriai vonatkozásának fontos eleme a preszuicidális szindróma, amely a beszűkülést jelenti, azaz nincs más tárgy az agresszív indulat számára, mint a saját személy. Az öngyilkosság előtti állapotban szinte törvényszerű az emberi kapcsolatok meglazulása, felbomlása, az esetleges magára maradás, izoláció. Érzelemteli kapcsolatban szinte lehetetlen beszűkülni és annyira a fantáziavilágba menekülni, hogy öngyilkosság következzen be. Buda, B (1997).

Az 1980-as években hazánkban kb. 5000 ember ölte meg magát évente, és az öngyilkossági kísérletek száma évente 20.000-40.000-re tehető. Az Orvostovábbképző Intézet Kádár Tibor által vezetett vizsgálata 500 eset elemzésével megállapította, hogy közel 50 százalékban családi vagy párkapcsolati konfliktus állt a háttérben. A kutatás különös alapossággal tanulmányozat a biológiai kísérőjelenségeket is. A kutatók kiemelték, hogy az öngyilkos nők 24 százaléka menstruáció alatt követte el tettét.

Hogy mi okozza a magyar öngyilkossági hajlamot, azt több okkal is magyarázzák.
– A magyar öngyilkossági helyzet okaiként Buda Béla kiemeli az országban erőteljesen hatott reformáció utáni teljesítményorientáltságot és individuációt.
– Az öngyilkosságok modellhatása, utánzást keltő befolyása kifejlesztette a szuicidális kultúrát. Már a múlt században is megmutatkozott, hogy a magyar öngyilkosságokban sok a mintakövető elem (Arany János „Hídavatás” című verse).
– Valószínűleg szerepet játszik az a körülmény, hogy ha az agresszív viselkedésformák kontroll alatt állnak, akkor végső estben öngyilkosságban kerülnek felszínre.
– A közvélemény elfogadó az öngyilkossággal szemben (Buda, 1997).
– A magyar öngyilkosság fontos tényezője az alkoholizmus.
– A magyar kultúra nem segíti elő kellően a személyiség fejlődését és érését. Ennek oka lehet a kultúra mintaszegénysége az emberközi viszonyok terén, az érzelmi fejlődés gátlása, a stressz-és feszültségfeldolgozás terén.
– A gyors társadalmi változás meglazította a rokonsági szerkezeteket.
– A társadalmi átalakulások következtében nagyobb pszichológiai terhek nehezedtek a családra, házasságra és a nőkre. A nők különösen nagy és feszültséggel teli mobilitási folyamaton mennek keresztül.
– Hazánkban fejletlen a krízis ellátás és a pszichiátriai szolgálat, valamint a tanácsadás.

Varga Detti dolgozatának felhasználásával

Felhasznált irodalom
Buda, B. (1997). Az öngyilkosság. Budapest, Animula Kiadó