2011 január 8-án kezdődőtt a pokol.Reggel telefont kaptam hogy Édesanyám nem érkezett meg a munkahelyére.Hivtam a vezetékest semmi válasz utána a mobilját semmi válasz.Ruhát kaptam magamra és futás át hozzá utközben végig hivtam ám hiába. 10perc örület után végre beléptem a lakásba.Imádott Édesanyám a földön feküdt kétségbe esve és kb akkor hasal mint egy 8honapos kismama.Rám nézzet és annyit mondott :-Nem érzem jól magam.Gyors taxi hivás után kb 20perc mulva az ügyeleten voltunk.2és fél ora várakozás után végre meg nézzte egy orvos.10 perc után annyit mondott :-Nem tudom mi lehett ez felveszük a nőgyogyászatra.Jött a vasárnap gyors vizit után semmi sem történt.Hétfőn 4 orvosal beszéltem még mindig semmi.Kedden megfegyegettem az osztályvezető orvost hogy feljelenem ha nem történik valami.Január 12-e déletőtt 9óra anyát elviszik gyomor tükrőzésre.9:50 rohanak ki a nővérek sorba viszik be a vért és a gyogyszereket kérdeznék,de folyamatosan el tünnek.délután 13:20 anyát végre kitolják egy csomo cső log ki belőle.Kiderült vérző gyomorfekélye van meg még találtak valamit vettek mintát el küldik szövettanra.Egész éjjel gyogyszereszték a sürgőségi intenziven.Másnap ujabb tükrözés.A vérzés el ált át helyezik a gastroenterologiára.Várjuk az eredényeket annak tudatában lépünk tovább.14-én végre lecsapolják a hasát 6750ml zavaros folyadék ürült.15-én szombaton végre kicsit mosolyog és eszik egy keveset.16-án mire odaértem hozzá fullad és küzd a levegőért.Kérésre gyogyszereket kap amitől kicsit jobban lett.Hétfőn és kedden még mindig eredményre várunk és folyamatos biztatás kapunk hogy csak egy műtét és jöhet haza.19-én reggel nagyon rosszul volt hányt és gyengének érzi magát.. Már beszélni sincs ereje.Kérdéseimre a válasz várunk nincs nagybaj.11.30-kor meg pusziltam és atz mondtam szeretlek Anya este jövök.Budapesti haza érkezésem után már indulatam hozzá akkor kaptam a telefon hogy 19.30-kor elment.Boncolás után kiderült hogy végstádiumos gyomorrákja volt.54éves volt.MIÉRT HAZUDTAK NEKÜNK? MIÉRT HITTEGETEK?A BUCSUZÁS LEHETŐSÉGÉT SEM KAPTUK MEG.
|
hospice- és gyásztanácsadó
|
református lelkész
|
|
pszichológus
|
gyásztanácsadó
|
|
pszichológus
|
római katolikus szerzetes nővér
|
Fogadd őszinte részvétem! Borzasztó lehetett ilyen körülmények között elveszíteni Édesanyádat! Nagyon fiatal volt még, nem lett volna szabad ennek megtörténnie. Bár nincs olyan életkor amikor ez ne okozna hatalmas fájdalmat. Elképesztő hogy egyes kórházakban, rendelőkben mi folyik, az én Anyukámat hetekig vizsgálgatták a kardiológián de nem vették észre a súlyos koszorúér-elmeszesedését, a lábon kihordott infarktusát és hogy jön a következő. Mire aztán jó kórházba, lelkiismeretes orvosok közé került addigra már túl késő volt...
Nagyon sok erőt kívánok ennek a szörnyű tragédiának a feldolgozásához!